Én nem tudom, hogy működik ez, de a szavak - bár ezredéves történetük van - mégsem illenek.
Ezek a szavak nem is léteznek.
Ha léteznének, tudnék velük bármit is kezdeni.
De a hatásokat hogy a francba írod le?
Azt, hogy a bőrömön koppan az esőcsepp, azt csak én érzem! Te láthatod, van, aki biztos hallja is, de így leírva egyet jelentenek a nemlétezés és a képzelet határmezsgyéjén való tánccal.
Annyi érzést bele lehet sűríteni pár szóba, de leírva ez mind csak hatásvadászat, esetleg unalmas leírás.
Hogy a jó büdös halálba mondjam el, mit érzek, mikor meglátok egy képet? Vagy egy arcot egy filmben, és az a szempár emlékeztet, emlékeztet arra, hogy milyen csodásan csavarodtam én is ujjak köré, simogattam bőrt, mint a langyos víz, megégettem s odafagytam, ha máshogy nem lehetett, de ezt hogy a francba adjam ki?
A vágy, amely egy érintés után sóvárog ki az ujjaim, kezeim bőréből, azt ti, akik olvastok, hogyan érzitek?
Ez az érintés most olyan, mintha álmot érintenék.
Létezik, tudom, hogy van, de eddig sosem esett meg, hiába esett meg minden percben.
A vágy, amikor ott van olyan közel, hogy már bele is marhatnál, a tekintet pedig mágnes, és rohadt kis vasreszelék vagy, már oda is tapadtál, oda is tapadtam, bele a pupilládba, egy frászt.
Sosem láttam a szemed ilyen közelről.
Ezer szemet láttam már ilyen közelről.
Ajkakat milliméterekre a saját ajkaimtól.
Kezeket a kezeimen, szavakat a szavaimban, levegőt a levegőmből.
Te pedig, akiről most éppen írok, nem is létezel.
Ott vagy minden egyes ajakban, minden egyes kék, zöld, barna íriszben, minden mosoly gödröcskéjében, tenyérvonalakban, térdhajlatban, minden fül mögött, a szívekben is ott vagy, jobb kamrákban és bal kamrákban, a hörgőcskékben, sejtfalakban, bennem is ott vagy, de szeretnélek végre egyben látni magam előtt, megbizonyosodni a létezésedről érintés útján.
Nem csak tudni.
Mert hiába tudom, ha nem hihetem el.
Hiába hiszem, ha nem tudom bebizonyítani magamnak.
És amíg nem kerülsz a kezeim közé te kurva, te átkozott, addig figyelem a közeli ajkakat, alig összeérő orrokat, megérinteni igyekvő kezeket, és az összes rohadék tekintetet, amitől vasreszelék leszek.
Remélem sietsz végre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése